1992-ben itt mutatták be a Kutyaszorítóban-t, amely a lelkendező kritikák ellenére is szerény fogadtatásban részesült az USA-ban, a franciák viszont imádták, csakúgy, mint a dicsfényben fürdőző rendezőt, aki bárkivel szóba elegyedett és minden rendezvényen lelkiismeretesen megjelent. Két évvel később, a Ponyvaregény pedig szabályosan lángra lobbantotta a fürdővárost, és bombabiztos díjvárományosként tekintettek rá a forgatókönyvírói vagy rendezői kategóriában (az Arany Pálmára Tarantino maga is Kieslowski Három szín: piros-át várta). Minden várakozást felülmúlt a siker, amikor Clint Eastwood zsürielnök végül a fődíjat adta át az akkor 31 éves rendezőnek. Tavaly pedig abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ő vezette a filmfesztivál zsürijét, és a Kill Bill két részének együttes bemutatóját is Cannes-ban ünnepelhette.